A hüllők érdekes világa
Az első hüllők az óidőkarbon időszakában, mintegy 320 millió éve, ősi kétéltűekből alakultak ki az evolúció során. Virágkoruk a földtörténet középidejében volt, mintegy 225-65 millió évvel ezelőtt. Ekkor éltek minden idők legnagyobb testű állatai a sárkánygyíkok, más néven dinoszauruszok. A szárazföld mellett meghódították a tengereket is, sőt számos repülésre képes fajuk is volt. Az óriáshüllők a földtörténet újkorának kezdetén, mintegy 65 millió évvel ezelőtt haltak ki. A hüllők nagyon fontos szerepet játszottak az állatvilág evolúciójában, mivel ősi típusaikból fejlődtek ki a madarak és az emlősök első képviselői. A hüllők osztályába tartoznak az első valódi szárazföldi gerincesek. Az osztály elnevezése onnan ered, hogy a magasabb rendű gerincesek (hüllők, madarak, emlősök) közül csak a hüllők változó testhőmérsékletűek. Ez azt jelenti, hogy testük hőmérséklete nagyjából környezetükének felel meg, vagyis könnyen "kihűlnek". A hüllők közé tartoznak a gyíkok, a kígyók, a teknősök és a krokodilok.Testszerveződésük alakulását az evolúció során alapvetően a víztől történő elszakadás, a szárazföldi életmódra való tökéletes áttérés befolyásolta.
Tojásból kibújó teknős a hüllők belsőmegtermékenyítésűek, vagyis a párzás során a hím ivarsejtek bejutnak a nőstény testébe, és ott olvadnak össze a petesejtekkel. Az anyaállat szervezetében a megtermékenyített petesejt köré további burkok rakódnak, így kialakul a tojás, melynek héja általában lágy. A tojásban jelen van az utód fejlődéséhez szükséges víz és tápanyag, ezért szaporodásuk és egyedfejlődésük a víztől független, a kikeléshez csak a megfelelő hőmérsékletre van szükség. Ezeknél az állatoknál a tojást általában a napfény melege költi ki. A nőstények többnyire egy földbe ásott gödörbe rakják le tojásaikat. A hüllők átalakulás nélkül, vagyis közvetlenül fejlődnek. A tojásból kibújó utódok testfelépítése és életmódja az ivarérett állatokéhoz hasonló
A hüllők bőre a kiszáradás, a párologtatás megakadályozására igen erősen elszarusodik. A bőrben nincsenek mirigyek. A vastag, száraz szaruréteg a kiszáradás és a sérülések ellen is hatékony védelmet biztosít, azonban gátolja a bőrlégzést.
A hüllőknél a bőr hámszövete erősen elszarusodik, ezért bőrlégzésre nem alkalmas. Tüdejük viszont fejlett, belseje a kétéltűek tüdejéhez képest erősen tagolt, vagyis nagy a légzőfelszíne. A tüdő nagy belső felületén hatékonyan játszódhat le a gázcsere a vér és a levegő között.
A hüllők vérkeringése jelentős előrelépést mutat a kétéltűekhez képest. Szívük tökéletesebb, a kamra jobb és bal oldali részét válaszfal határolja el, amelyen azonban rés van. A két vérkör ezért nem különül el egészen egymástól. A testből szén-dioxidban dús vér kerül a jobb pitvarba, majd a kamra jobb felébe. Innen a tüdő felé vezető artérián keresztül a vér a tüdőbe jut, ahol lezajlik a gázcsere. Az oxigéndús vér a tüdőből a bal pitvarba, majd a kamra bal felébe áramlik. Innen kerül a nagy vérkörbe. A kamra jobb és bal fele közötti nyíláson át a vér kismértékben keveredik.
Nézd meg ezt a videót, hogy még több érdekességet tudj meg a kígyókról!
Nem semmi ez az állatvilág!